Ráckeve

A híres ráckevei vízparti piac

Ráckeve egyik nevezetességének számít a Duna-parti sétányon megrendezésre kerülő piac. A tradicionális eseményen a helyi termelők kiváló termékeit vásárolhatja meg az idelátogató közönség. A vízpart nyújtotta hangulat, a kürtöskalács és a sült kolbász illata teszi varázslatossá az itt töltött pillanatokat. Különösképpen ajánljuk az Imi-féle sült kolbászt és pecsenyét a református templommal szemben, ahol garantáltan különleges gasztronómiai élményben lesz része.

A piac minden szerdán és szombaton kerül megrendezésre 7.00-tól 12.00-ig.

Magyarországon egyedülálló ráckevei Hajómalom

Magyarország utolsó hajómalma, az ún. Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom rekonstrukciója, mely Mendele Ferenc felmérései alapján közösségi összefogásnak köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel.

Videó a ráckevei Hajómalomról! Katt ide!

Ráckeve Története

Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. A sziget később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek és először 1212-ben okiratban említenek. A település első virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-keve (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette.


A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J.L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke. Az 1702-ben elkezdett építkezést 1722-ben fejezték be. A herceg halálával (1736) a birtok a kastéllyal együtt a koronára szállt. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. A szatmári béke után (1711) a világi földesúri hatalom szűkítette a város jogait, ami vonzerejét erősen csökkentette. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később 6 évi börtönre enyhítették. A XIX. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében még egy nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták el az új városháza építését. A régit lebontva, annak helyén épült meg, szecessziós stílusban. Alkalmi színjátszók és dalárda jelentette a rövid életű városi lapok mellett a helyi kulturális életet.


Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől, az 1919-es rövid ideig tartó román megszállás alatt pedig csaknem teljesen kifosztották a községet. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. A háború utáni időszakban, a hatvanas és hetvenes években a település sokat fejlődött. Számos műemlék helyreállítása és új épületek építése kötődik e korszakhoz. 1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza. Az azóta eltelt időszakban a város vezetése arra törekedett, hogy a viszonylag alvó kisvárosból pezsgő életű, sok kulturális és idegenforgalmi látványossággal gyönyörködtető korszerű kisvárost teremtsen, ahol az itt élők és az idelátogatók egyaránt megtalálják számításaikat. Szép példája ennek  az önkormányzati utak és terek felújítása, a Duna-parti sétány burkolattal történő ellátása, a régi Városháza külső felújítása, a Városi Képtár létrehozása, mely felsorolása közel sem teljes, csak egy szelete a több mint   egy évtizedes városfejlesztési munkának.

 

Legérdekesebb látnivalók: kíváncsi, hogy hol folyik össze a Csepel-sziget déli csücskénél a kis és a nagy Duna? Akkor bízza Ránk és csapatunkra magát, ahol a sziget „bezárul”, elfogyasztunk egy finom halászlét egy hagyományőrző étteremben, a festői környezetben fekvő Tassi Halászcsárdában

  • Lovaglás Apajpusztán
  • Városnézés Ráckevén
  • Quadozás, gokartozás Kiskunlacházán
  • Borkóstolás Szigetcsépen
  • Paintball Tökölön
  • Középkori kalandozás az Emese Parkban Szigethalmon
  • Sétahajózás Ráckevén
  • Tanösvény Szigetbecsén, Szigetszentmiklóson
  • Horgászati lehetőség a Ráckevei-Dunán és a környékbeli tavakon

Hagyományőrző programok, fesztiválok, kiállítások Ráckevén

  • Nyuszi futás
  • János Vitéz Napok
  • Országos nemzetiségi fesztivál
  • Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál
  • Lampionos Csónakfelvonulás
  • Őszi Ászokfesztivál
  • Mikulás Futás

Nagyboldogasszony szerb ortodox templom: 1487-ben épült Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma, mely egyben Közép-Európa legkeletibb szerb temploma is.

Római katolikus templom - Keresztelő Szent János Születése Templom: belső seccoit Patay László, Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész alkotta.

Református templom: 1913-ban, egy középkori alapokon nyugvó gótikus jellegű templom helyére építették neogótikus stílusban.

"Árpád" Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely: "Valaki kell, hogy őrizzen" - állandó kiállítás valamint időszakos képzőművészeti, történeti, néprajzi, régészeti kiállítások színtere.

Fegyó Béla Műterem Galéria: Kortárs festmények kiállítása

Keve Galéria: Egész évben különböző kortárs képző- és iparművészeti (érmész, textil-, keramikus-, szobrász-, formatervező-, festő- és üvegművész, grafikus) kiállítások, Diplomás Kiállítás

Életfa Műterem – Galéria: A Galériában Mertl Attila festményei és grafikái láthatóak.

Szent István szobor: A 2000. augusztus 20-án felavatott szobor Rátonyi József, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, mely a Polgármesteri Hivatal előtti téren áll.

Árpád szobor: A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel.

János Vitéz díszkút: 1999-ben készült díszkút Markolt György szobrászművész alkotása. A díszkút létrejöttének alapját egy legenda képezi, miszerint Petőfi, a János Vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta.

Nepomuki Szent János szobor: Ezt a katolikus szentet a vízenjárók, a molnárok és a hajósok választották védőszentjüknek.

Közelében áll az eklektikus stílusban átalakított Horváth-kúria

Horváth Nepomuki János sírja: A Katolikus temetőben a kálvária templom mellett található.

Árpád híd: a Dunán átívelő híd 1896-ban épült

Vámház: Árpád híd lábánál található. Az 1930-as évek közepéről származó neobarokk épületet Sebestyén Artúr építette.

Ráckevei Vízimalom: Magyarország utolsó hajómalmának az ún. Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom rekonstrukciója, mely Mendele Ferenc felmérései alapján közösségi összefogásnak köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel.

Tűztorony-kilátó: 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a régi városházi épületének tornyában található Tűztorony-kilátó. A Ráckevei-kistérségben egyedülálló élményt biztosító kilátó szeretettel várja az idelátogató vendégeket, de természetesen a környezetünkben és városunkban élők számára is különleges élményt jelent a közel 40 méteres magasságból megtekinteni a pazar körpanorámát. A téli időjárási viszonyokra tekintettel a kilátó szezonálisan május elejétől — október második hétvégéjéig tart nyitva.

Duna parti korzó: Különleges élményt nyújt szerdán és szombaton hajnaltól megrendezett piac közel egy kilométer hosszan.

Miért foglaljon nálunk?

  • • 5 % kedvezmény a csomagárból
  • • egyedi kedvezmények
  • • garantáltan legjobb ár
  • • köszöntőital, ajándék pohár pezsgő
  • • early check in (foglaltságtól függően)
  • • late check out (foglaltságtól függően)
  • • teljes kínálatból választhat
  • • hűség és bizalom: törzsvendégeknek biztosított árak és kényelmi szolgáltatások
  • • nincs foglalási díj
  • • egyedi ajánlatok (személyre szabott, ünnepi stb)
  • • extra szolgáltatások (kezelések, étkezések, programok teljes választéka)
  • • nyugdíjas kedvezmény (senior csomag)
  • • zökkenőmentes ügyintézés

Hírlevél feliratkozás

Az alábbi SZÉP kártya típusokat fogadjuk el:

Partnereink

RHH Astellas Hotelstars Tripadvisor Szálloda szövetség

Recepció / Szobafoglalás
Rendezvények / Konferenciák
Élményfürdő
info@aqua-land.hu
+36/24-423-220
Pénzügy / Hr / Munkaügy
Aqua Helia kft.
Postacím: H-2300 Ráckeve, Termál sétány 1.
info@termalhotelrackeve.hu
+36/24-541-551

Ne menj még el!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és nyerj egy két fő részére szóló, egy éjszakás pihenést félpanziós ellátással!

close